2011. június 24., péntek

Furcsa dolgok...

Furcsa dolog egyszerre gyűlölni és szeretni valakit. Furcsa dolog vágyni valamire, ugyanakkor rettegni az áhítatunk tárgyától. Furcsa dolog elindulni anélkül, hogy meg akarnánk érkezni. Furcsa dolog fényévnyi távolságból szemlélni valakit, aki néhány méterre áll csak tőled. Furcsa dolog néha meghallani egy kis csilingelő belső hangot, aztán megundorodni attól, akit magadból mutatsz. Furcsa dolog visszanézni a régi fotókat, ahol olyan csúnyának érezted magad és áhítattal azt mondani "bár csak megint ilyen lehetnék". Furcsa dolog este behunyni a szemed aztán reggel újra kinyitni. Furcsa dolog keresni valakit, akiben bízhatsz, aztán rádöbbenni, hogy magadon kívül nincs ilyen személy. Furcsa dolog keresni olyasvalakit, akivel az előtt még nem találkoztál. Furcsa dolog a naplemente, mikor nálunk sötétség van, máshol éppen akkor születik újjá a fény. Furcsa dolog az eső, valaki szereti, valaki nem, de senkinek sem jut eszébe kiért hullhatnak a felhők könnyei. Furcsa dolog a szív, mely mindnyájunkban egyformán dobog és mégis vannak szívtelenek. Furcsa dolog a jég, mely legyen bármily kemény is, akkor is csak víz marad. Furcsa dolog a test mely rabláncra veri a lelket. Furcsa a dolog a lélek, mely menedéknek hiszi rabtartóját. Furcsa dolog a könny, maró sójával kínoz, hűs fényével meggyógyít. Furcsa dolog a titok, áhítozik arra, hogy valakivel tudathassa mibenlétét, még, ha ez a halálát is jelenti. Furcsa dolog a fény, mit megöl a sötétség és furcsa dolog a sötétség melyet megöl a fény. Furcsa dolog a szó, élesebb lehet minden késnél, gyilkosabb a mérgeknél, lehet puhább, mint bármely érintés, lehet gyógyítóbb, mint bármely orvosság. Furcsa dolog a jelmez másnak látszunk, és mégsem változunk. Furcsa dolog az idő, halad, de sosem ér véget. Furcsa dolog élni, holtan az élettől félni. Furcsa dolog olykor meghalni egy kicsit, mikor a mosolyod mögül a fájdalom sikít. Furcsa dolog az ember, ki vágyakozik, de tenni nem mer.... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése