Keveset tudok biztosan. Minden pillanat változik,változom. Meghalnak,cserélődnek sejtjeim, 1-2év alatt szó szerint kicserélődöm. Olykor azt érzem,hogy nincs más vágyam,mint szaladni... Nem azért mert üldöznek, nem azért mert kell, hanem azért mert akarok. Messzire. Messzire innen, messzire másoktól és közelebb magamhoz. Valahol senkinek lenni. Ott megállni és körbenézni. Hagyni, hogy legyen, ahogy lesz. Ha megkérdezik "Who are you?", azt felelni "What do you think? Who I am?", aztán annak lenni akinek mondanak és rájönni,hogy tévedtek. Másnak lenni, előről kezdeni, kipróbálni, élvezni,elengedni. A sok cáfolat után eljutni az állításig "Igen, ez vagyok én! Most épp....", aztán elfogadni, hogy most ez a kép, de változik és változni fog.
Szembeállni sajátmagaddal és megszorítani, majd engedni, hogy másképp sminkeljen, új frizurát vágasson, megtanuljon egy új nyelvet, más ütemben verjen a szíve, cserélődjenek a sejtjei. Közben talán más is megtanulja ilyen finoman megölelni, minden rezdülésére odafigyelve olykor erősebben,olykor gyengébben fogva őt és akkor te is megfordulhatsz. Akkor megölelheted azt a másikat, elkezdheted figyelni a vonásait, a rezdüléseit, a változásait. Akkor táncolhattok együtt, akkor lüktethettek, mint erekben a vér, távolabb és közelebb... Húzva és taszítva a másikat, figyelve minden rezdülésre, vele változni.
Ha megérzed ezt a gyengéd, szerető és értő ölelést magad körül, ne kapaszkodj sajátmagadba, merj lassan megfordulni és engedd. Csak két bátor bízva-bízó ember táncolhat együtt ilyen szabadon és kötetlenül.
Szeretnék szaladni..... Néha el melletted, máskor a karjaidba, hagynám és hagynád és bárcsak egyszerre hagynánk! Együtt lenni senkinek, egymás senkijeinek lenni....... Az igazán valakivé tenne, egy igazán szabad valakivé. Azt hiszem..! Habár keveset tudok biztosan.
2013. július 19., péntek
2013. június 28., péntek
Kétségtelenül!
Életemben nem sprinteltem még így! Tudom, elég in medias res kezdés, de nem tudom, hogyan adjam át ezt az élményt úgy, hogy ugyanolyan jelentőséggel bírjon a ti számotokra is, mint amivel nekem bír. Tehát rohantam. A buszomhoz, ami 30-kor indult és 32 körül ért a vasúthoz. Futok. 34 van és még csak az utca felénél tartok,mikor látom az út végén ahogy elsuhan a busz. El kell érnem. A megállóban jegyet vesznek, aprót keres egy öreg néni.. Nem érdekel hogyan, de utolsó busz, el kell érnem.Persze, ezeket nem gondoltam végig. Alapból az asztmám nem sok oxigént hagyott a tüdőmben vagy az agyamnak, harapdáltam a nyelvem, mert ilyenkor már nem érzem a számban... Lényegtelen töltelék információk. A lényeg, hogy az orrom előtt suhant el a busz és mégsem kételkedtem egy másodpercig sem, hogy el fogom érni. Hittem. Tudtam. Elértem. Viszont, ha egy pillanatra is kétkedtem volna, ha megtorpanok, a legcsekélyebb mértékben lelassítok, a busz elmegy. Azt gondolom,hogy az életben is így van ez mindennel, amíg töretlenül hiszel a célod megvalósulásában, amíg tudod, hogy a tiéd, addig egyenesen haladsz felé. A kétséggel azonban megölöd a lehetőségét is a megvalósulásnak. Lassítod, megállítod vagy teljesen visszafordítod a pozitív folyamatokat, amik célod irányába vittek addig. Ha egy pillanatra megtorpansz, a busz elmegy. A lehetőség már nem a tiéd többé. Hidd,hogy a tiéd! Szilárdan, akár minden ok nélkül is, te tudd! Fogalmam sincs, miért kezdtem el rohanni, 34-kor, egy buszhoz, aminek 32-kor már el kellett volna mennie, majd miért nem álltam meg, mikor láttam elsuhanni az út végén, valamiért tudtam, el fogom érni, el kell érnem! És így lett. És az életben így van ez mindennel. Csak ez az ösztönös bizalom, a hit ez ki tudja honnan való rendíthetetlenség, ami akkor a semmiből felbukkant, ez kell hozzá. Ez kell mindenhez! Kétségtelenül!
2013. június 5., szerda
Szeptemberi szél...
Ez a bejegyzés rettentően depresszív! Ezt a részt most, utólag írom ide az elejére, hogy mindenkiben tisztázódjon, NEM akarja elolvasni! Ezen kívül, köszönöm jól vagyok és miután ezt a sok szörnyűséget idetettem magamból, meglepően tényleg mintha jobban lennék. Szóval megtehetném, hogy akár nem is teszem ezt a bejegyzést nyilvánossá, de nem teszem meg. Abban a reményben hogy alapból a senkivel kommunikálok ilyenkor. Nincs félnivalóm. Nem akad rá senki úgysem.
Katát leszámítva, aki biztosan meg fogja találni,de neked is mondom, jól vagyok köszönöm! Ez az első és utolsó ilyen jellegű bejegyzésem, sose többet ilyen nyomasztóságot ide, de most jól jött.
Amúgy ha már Kata: Van elképzelésed, mi van a képen?
Ennyi volt a bevezető ehhez a szörnyedelemhez, ha nem riasztottalak el így sem, sajnálom! Saját felelősségre. (A szörnyedelemhez: azért az én szörnyedelmem szóval szeretem bizonyos szinten és hálás vagyok hogy kicsit megkönnyebbülhettem általa! Ez most nagyon kellett!)
...és most már áció, káció és a többi
jön minden, aminek szoktam,
de most nem tudok örülni.
Bár sose jönnél augusztus!
A bűvös tizennyolc...
nem a szám zavar és
nem is a dátum, amit majd a
naptárba vés a születésnapom.
Az idő zavar, múlik a nyár
és gyűlik az avar...
...hűvös szelek járnak,
nagy bánata van itten
egy szőke leányzónak.
_ _ _ _szeretne elmenni,
ő is útrakélni,
nem veszi észre,
hány őrző szem félti.
Pedig vagyunk így sokan
s én tán különösen
sok hibájával, bántásával
én akkor is _ _ _ _ _ _ _ _!
S a bűvös tizennyolc, igen
épp ma mondták:
Hogy szeretnéd hogy tartsuk:
pónit kérsz vagy tortát?
És jönnek a számok sorra
18, 19.. míg el nem érsz a húszra...
Nem látlak. Akkor már nem
.
\Szerintem minden élethelyzetre és érzésre van egy dal a világban, én megtaláltam a dalt erre a helyzetre, az érzésre talán kevésbé ráhúzható, illetve arra csak saját szavaim vannak vagy azok sem. A zene csoda. Szerintem az. Minden zene csoda. Ezt most csak azért felirattal, mert nem mindenki angolos meg talán jobban átjön annak is aki amúgy érti angolul is. Engem legalábbis akkor ütött meg igazán, noha előtte is értettem. -> zene\
Katát leszámítva, aki biztosan meg fogja találni,de neked is mondom, jól vagyok köszönöm! Ez az első és utolsó ilyen jellegű bejegyzésem, sose többet ilyen nyomasztóságot ide, de most jól jött.
Amúgy ha már Kata: Van elképzelésed, mi van a képen?
Ennyi volt a bevezető ehhez a szörnyedelemhez, ha nem riasztottalak el így sem, sajnálom! Saját felelősségre. (A szörnyedelemhez: azért az én szörnyedelmem szóval szeretem bizonyos szinten és hálás vagyok hogy kicsit megkönnyebbülhettem általa! Ez most nagyon kellett!)
...és most már áció, káció és a többi
jön minden, aminek szoktam,
de most nem tudok örülni.Bár sose jönnél augusztus!
A bűvös tizennyolc...
nem a szám zavar és
nem is a dátum, amit majd a
naptárba vés a születésnapom.
Az idő zavar, múlik a nyár
és gyűlik az avar...
...hűvös szelek járnak,
nagy bánata van itten
egy szőke leányzónak.
_ _ _ _szeretne elmenni,
ő is útrakélni,
nem veszi észre,
hány őrző szem félti.
Pedig vagyunk így sokan
s én tán különösen
sok hibájával, bántásával
én akkor is _ _ _ _ _ _ _ _!
S a bűvös tizennyolc, igen
épp ma mondták:
Hogy szeretnéd hogy tartsuk:
pónit kérsz vagy tortát?
És jönnek a számok sorra
18, 19.. míg el nem érsz a húszra...
Nem látlak. Akkor már nem
.
\Szerintem minden élethelyzetre és érzésre van egy dal a világban, én megtaláltam a dalt erre a helyzetre, az érzésre talán kevésbé ráhúzható, illetve arra csak saját szavaim vannak vagy azok sem. A zene csoda. Szerintem az. Minden zene csoda. Ezt most csak azért felirattal, mert nem mindenki angolos meg talán jobban átjön annak is aki amúgy érti angolul is. Engem legalábbis akkor ütött meg igazán, noha előtte is értettem. -> zene\
2013. május 28., kedd
Életem a vászonban mérve.. /gondolatfalatka/
 |
Mint egy amerikai film, kócos, esetlen főhősnője, aki végül a legjobb,legrendesebb,leghelyesebb,legkapósabb és legpénzesebb pasit szelídíti meg magának. Mindeközben persze a kisujját sem mozdítja, sőt, valószínűleg a csábításban elkövethető hibák mindegyikére hoz példát, a körülbelül 60-80 perces játékidő alatt. A moziban ülők nevetnek és sírnak a főhősökkel aztán langy elégedettséggel hagyják el a termet, néhány szentimentális pillantást vetve még a vászonra, ami az imént titkon dédelgetett romantikus vágyaikat vetítette.
Minden reggel elhatározom, hogy "ma csinos leszek, nőies és még ki is sminkelem magam", aztán eltugyizom és éppen csak annyira marad időm, hogy magamra kapjam a kényelmes melegítőm és copfba fogjam a hajam, aztán futok. Hajnaltól reggelig, a két órás úton a város felé, igyekszem vidám, pozitív energiákat sugározó zenékkel bombázni a dobhártyámat, közben a mozifilmekhez hasonló romantikus képzelgésekkel ütöm el az időm, ami valószerűtlenül idült kifejezést fest az arcomra, a 6:14es vonaton zötyögve. (Hát még ha furcsálló tekintetek valamelyikének tulajdonosa csak sejtené, hogy 4 órakor csörgött az ébresztőm és nem élek drogokkal!)
Ám az én filmem még csak a bevezető 20 percnél tart, mikor megismerjük az esetlen, kissé slampos szerencsétlen, jó szándékú de túl őszinte csupahiba főhősnőt, aki kis ráfordítással természetesen bombázó és tulajdonképpen egészen talpraesett és valamiben talán mg kiaknázatlan tehetséggel is rendelkezik, de ezt csak sejtheti a néző. Szeretem azt hinni, hogy ez még csak az első 20perc, a bevezetés.
Most jön majd a magabiztos, talán kicsit túl magabiztos, elérhetetlen macsó, a kellemes kis feszültségek, majd lassú vonzalom alakul, töketlenkednek, hibát-hibára halmoznak, ezt követi egy rövid romantikus idill. A főhősnő önértékelése dimenziókkal megugrik, közben talán egész élete pozitív irányt vesz, saját lábára áll. Végül jön a bonyodalom a szenvedős konfliktusos maximum 15perc a film vége előtt, ami természetesen egy romantikus végkifejlet és annak folytatása a vásznon túl.
Azt hiszem ilyen felfogással könnyebb átvészelni a nehéz időszakokat, hiszen ez csak átmeneti és a végkifejlet a lényeg, de minden élmény szükséges és meghatározó. Minél több jeleneted van, annál nagyobb a gázsi (ez jelen esetben élettapasztalat), szóval értékeld életed minden másodpercét, hidd el, minden éppen úgy tökéletes ahogy van, visszanézve a az egészet megérted mire, miért volt szükség. Tudod: "Élvezd!"
Ha te filmben nézed az életed, vajon hol tartasz éppen?!
2013. május 13., hétfő
Future.......?
Aktualitások. Érettségi, továbbtanulás és a nagy kérdések:
Merre tovább? Mi szeretnél lenni? Mi leszel ha..? Hol? Van rá kereslet? Meg tudsz belőle élni?
Sokat gondolkodtam. Mármint a jövőn, a jövőmön. Hogy merre tovább, hogy itthon vagy külföldön és ha itthon, akkor hogyan s mint... Ha itthon, akkor már tudom nagyjából. Formába öntött jövőképem határon belül, mint a gipsz figurák, de határon túl még folyékony fehér massza, sablon nélkül. Ha külföld, akkor milyen messze, mennyi időre, mit csinálni.... Csupa kérdőjel, itt bennem, s jogos a kérdésfelvetés, ha itthon már mindent tudok, miért akarok elmenni? Divatból? Hát bolond vagyok én? (Az vagyok, de a kérdés szempontjából ez nem mérvadó. Nálam jelentkezhet aki kicsit sem bolond!) Tulajdonképpen az "akarok" nem is a legjobb szó.. Tulajdonképpen én nem akarok. Világéletemben nem akartam. Most is inkább nem akarok, ugyanakkor ez a nem akarás nem tudom minek is szól.. Azt hiszem nem elmenni nem akarok, mert érzem belül a lelkemben, hogy el fogok menni innen és erre az elszakadásra van is bennem vágy. A névtelenségre, a nehézségekre, az egyedüllétre, hogy egy csóró garzonban megtapasztaljam, milyen saját magamért küzdeni egyedül, beleharapni egy óriási citromba és mosolyogni aztán. Ugyanakkor ott van a nem akarok. Az a bizonyos. Az a nagybetűs. NEM AKAROK. Nem akarok olyan közegben létezni, ahol nincs családom, ahol nincsenek emberek akiket szeretek. Persze. Majd lesznek. De nem akarok. Nem akarok újat. Nem akarok idegeneket. Nem akarok egészen egyedül lenni. Nem akarok. Nem akarok és akarok egyszerre. S ugyanakkor minden akarás és nem akarás fölött tudom, hogy valahogyan olyan irányba fog sodorni az élet. Tudom, mint mikor elültettem oviban a babot, locsolgattam és tudtam, hogy kikel, paszuly lesz belőle. Így csírázik bennem is ez a tudás egyre erősebben és nem örülök neki. Illetve nem tudom. Csapongok. Aztán rájövök, hogy buta vagyok. Minek olyasmin gondolkodni, amit nem irányíthatsz? Életem legjobb dolgai úgy történtek, hogy nem akartam, aztán megtörténtek és már nem is értettem mit nem akartam. A Sors, Véletlen vagy Gondviselés esetleg Jószerencse -hívd ahogy akarod- mindig odaterel ahol nekem a legjobb és én ezt nem érthetem. Két dolgot tehetek: Hagyom és közben felfedezem finom összefüggéseit és miértjeit az életemnek, tanulok és tapasztalok, vagy ellenállok, mint a fiatal kis kosok, nekimegyek a kerítésnek, ahelyett hogy kimennék a kapun, beütöm a fejem és a saját káromon jövök rá, hogy nem utasítást hanem segítséget löktem el.
Hajlamos vagyok túlfontolgatni és gondolkodni az életem dolgait. Olyan mintha állnál egy buszmegállóban és sorra hagynád elmenni az érkező buszokat, mert azt fontolgatod, melyik lehet a legtökéletesebb..
Éppen ezért, nem vagyok hajlandó több fontolgatásra vagy okoskodásra. A sok "Merre tovább? Mi szeretnél lenni? Mi leszel ha..? Hol? Van rá kereslet? Meg tudsz belőle élni?" kérdésre, annyi a válaszom: Nem tudom! Nem tudom, ki és mi leszek évek múlva, azt sem tudom, holnap vagy holnapután mit teszek majd, csak bízom benne hogy helyesen teszek mindent amit csak lehet, a botlások után pedig újra és újra felállok. De most, csakis most van a tökéletes pillanat, mindig ez a pillanat és várni rá a legbutább dolog a világon (úgyhogy befejeztem), nem várni kell, hanem megragadni a pillanatot és tökéletessé tenni!!!
Csapjatok bele ti is, mert a jövő bizonytalan, a múlton már nem változtathatsz, a jelen az egyetlen ami fölött még lehet hatalmatok! Come on future!
ezt hallgattam, írás közben
(nincs összefüggésben a tartalommal, csak hozzáad a feelinghez)
Merre tovább? Mi szeretnél lenni? Mi leszel ha..? Hol? Van rá kereslet? Meg tudsz belőle élni?
Sokat gondolkodtam. Mármint a jövőn, a jövőmön. Hogy merre tovább, hogy itthon vagy külföldön és ha itthon, akkor hogyan s mint... Ha itthon, akkor már tudom nagyjából. Formába öntött jövőképem határon belül, mint a gipsz figurák, de határon túl még folyékony fehér massza, sablon nélkül. Ha külföld, akkor milyen messze, mennyi időre, mit csinálni.... Csupa kérdőjel, itt bennem, s jogos a kérdésfelvetés, ha itthon már mindent tudok, miért akarok elmenni? Divatból? Hát bolond vagyok én? (Az vagyok, de a kérdés szempontjából ez nem mérvadó. Nálam jelentkezhet aki kicsit sem bolond!) Tulajdonképpen az "akarok" nem is a legjobb szó.. Tulajdonképpen én nem akarok. Világéletemben nem akartam. Most is inkább nem akarok, ugyanakkor ez a nem akarás nem tudom minek is szól.. Azt hiszem nem elmenni nem akarok, mert érzem belül a lelkemben, hogy el fogok menni innen és erre az elszakadásra van is bennem vágy. A névtelenségre, a nehézségekre, az egyedüllétre, hogy egy csóró garzonban megtapasztaljam, milyen saját magamért küzdeni egyedül, beleharapni egy óriási citromba és mosolyogni aztán. Ugyanakkor ott van a nem akarok. Az a bizonyos. Az a nagybetűs. NEM AKAROK. Nem akarok olyan közegben létezni, ahol nincs családom, ahol nincsenek emberek akiket szeretek. Persze. Majd lesznek. De nem akarok. Nem akarok újat. Nem akarok idegeneket. Nem akarok egészen egyedül lenni. Nem akarok. Nem akarok és akarok egyszerre. S ugyanakkor minden akarás és nem akarás fölött tudom, hogy valahogyan olyan irányba fog sodorni az élet. Tudom, mint mikor elültettem oviban a babot, locsolgattam és tudtam, hogy kikel, paszuly lesz belőle. Így csírázik bennem is ez a tudás egyre erősebben és nem örülök neki. Illetve nem tudom. Csapongok. Aztán rájövök, hogy buta vagyok. Minek olyasmin gondolkodni, amit nem irányíthatsz? Életem legjobb dolgai úgy történtek, hogy nem akartam, aztán megtörténtek és már nem is értettem mit nem akartam. A Sors, Véletlen vagy Gondviselés esetleg Jószerencse -hívd ahogy akarod- mindig odaterel ahol nekem a legjobb és én ezt nem érthetem. Két dolgot tehetek: Hagyom és közben felfedezem finom összefüggéseit és miértjeit az életemnek, tanulok és tapasztalok, vagy ellenállok, mint a fiatal kis kosok, nekimegyek a kerítésnek, ahelyett hogy kimennék a kapun, beütöm a fejem és a saját káromon jövök rá, hogy nem utasítást hanem segítséget löktem el.
Hajlamos vagyok túlfontolgatni és gondolkodni az életem dolgait. Olyan mintha állnál egy buszmegállóban és sorra hagynád elmenni az érkező buszokat, mert azt fontolgatod, melyik lehet a legtökéletesebb..
Éppen ezért, nem vagyok hajlandó több fontolgatásra vagy okoskodásra. A sok "Merre tovább? Mi szeretnél lenni? Mi leszel ha..? Hol? Van rá kereslet? Meg tudsz belőle élni?" kérdésre, annyi a válaszom: Nem tudom! Nem tudom, ki és mi leszek évek múlva, azt sem tudom, holnap vagy holnapután mit teszek majd, csak bízom benne hogy helyesen teszek mindent amit csak lehet, a botlások után pedig újra és újra felállok. De most, csakis most van a tökéletes pillanat, mindig ez a pillanat és várni rá a legbutább dolog a világon (úgyhogy befejeztem), nem várni kell, hanem megragadni a pillanatot és tökéletessé tenni!!!
Csapjatok bele ti is, mert a jövő bizonytalan, a múlton már nem változtathatsz, a jelen az egyetlen ami fölött még lehet hatalmatok! Come on future!
ezt hallgattam, írás közben
(nincs összefüggésben a tartalommal, csak hozzáad a feelinghez)
2013. május 2., csütörtök
Spontán vidámkodás /amúgy hullafáradtan/
Amikor csilliószor hallasz egy számot, aztán egyszer csak, miközben ülsz a villamoson és nézed a félig beborult, eget meg a Dunára kacsingató napsugárfoszlányokat, agyadba vésődik egy kósza sor a szövegből, amire ki tudja miért sosem figyeltél fel korábban. Apró meglepetések a nyűgös reggelekre (:
[ezt hallgattam]
"Hívhatod ezt barátságnak, de ha szerelem a neve, gyere adj neki szárnyat!"
[ezt hallgattam]
"Hívhatod ezt barátságnak, de ha szerelem a neve, gyere adj neki szárnyat!"
2013. május 1., szerda
Update love (matekkönyvemből hullott ki ma takarítás közben)
Mekis papírba csomagolt vonzalom....
Egy sajtburgerrel többre
mentünk volna.
Körülötted lenni borzalom,
Szar ez így, mert én szeretnélek tökre.
És ugyanazt a turmixot iszod.
Egyet kérünk ketten, egy nagyot.
Ki iszik gyorsabban?
Én nyerek, te hagyod.
...és szürcsölünk és játszunk,
de nem harapunk bele
ebbe a becsomagolt,
zsíros szerelembe.
Mert félünk,hogy túl jó (?)
és rászokunk a végén,
Aztán belehalunk a
túlsúlyosak élén.
Egy sajtburgerrel többre
mentünk volna.
Körülötted lenni borzalom,
Szar ez így, mert én szeretnélek tökre.
És ugyanazt a turmixot iszod.
Egyet kérünk ketten, egy nagyot.
Ki iszik gyorsabban?
Én nyerek, te hagyod.
...és szürcsölünk és játszunk,
de nem harapunk bele
ebbe a becsomagolt,
zsíros szerelembe.
Mert félünk,hogy túl jó (?)
és rászokunk a végén,
Aztán belehalunk a
túlsúlyosak élén.
2013. április 6., szombat
Töredékek
Azt mondtad, hogy...
Megígérted és...
Úgy tettél, de...
Hazudtál, csak...
Hallgattam, hogy...
Vártam és...
Úgy láttam, de...
Elhittem, csak...
Mondd akkor azt...
Ígérd meg, hogy...
Légy olyan, mint...
Igazán gondold úgy...
Miért?
Mit?
Milyen?
Hogy?
Megígérted és...
Úgy tettél, de...
Hazudtál, csak...
Hallgattam, hogy...
Vártam és...
Úgy láttam, de...
Elhittem, csak...
Mondd akkor azt...
Ígérd meg, hogy...
Légy olyan, mint...
Igazán gondold úgy...
Miért?
Mit?
Milyen?
Hogy?
2013. április 2., kedd
Nem befolyásolható...
Öngyújtó, szikra. A cigarettám ég. Mélyet szívok bele, egyre feljebb ég a papír és egyre több körülöttem a dohányszagú füst. Ha végigégett elnyomom -jó esetben- egy közeli kukába dobom.
Aztán előveszem a következő szálat és elölről kezdem. Ugyanazok a rutinszerű mozdulatok, csak egy másik szál cigi. Hajszálra ugyanolyan mint az elődje, ugyanolyan elnyűtt csikk lesz a végén. Eldobom.
Néha másképpen gyújtom meg a szálat, vagy mást kérek meg gyújtsa meg nekem. Másképpen tartom, másképpen fújom ki a füstöt..... A cigi nem változik. Hajszálra ugyanaz a sztenderd cigaretta lesz, s ha másképpen is szívom, csak azon változtat, mennyi idő alatt ég el a szál és ez idő alatt mennyi kátrány jut a tüdőmbe. Ennyiben dönthetek én. A vége mindig ugyanaz. Nem látok a füsttől, marja a szememet, könnyezem és mert ennyi rosszal jár megint eldobom a csikket. Éppen azt, amit megint próbáltam "okosabban" elszívni. Hiába.
Aztán előveszem a következő szálat és elölről kezdem. Ugyanazok a rutinszerű mozdulatok, csak egy másik szál cigi. Hajszálra ugyanolyan mint az elődje, ugyanolyan elnyűtt csikk lesz a végén. Eldobom.
Néha másképpen gyújtom meg a szálat, vagy mást kérek meg gyújtsa meg nekem. Másképpen tartom, másképpen fújom ki a füstöt..... A cigi nem változik. Hajszálra ugyanaz a sztenderd cigaretta lesz, s ha másképpen is szívom, csak azon változtat, mennyi idő alatt ég el a szál és ez idő alatt mennyi kátrány jut a tüdőmbe. Ennyiben dönthetek én. A vége mindig ugyanaz. Nem látok a füsttől, marja a szememet, könnyezem és mert ennyi rosszal jár megint eldobom a csikket. Éppen azt, amit megint próbáltam "okosabban" elszívni. Hiába.
2013. március 28., csütörtök
Ízek
(hallgatásra ajánlva)
Fahéj,karamell,vanilia...
A tea lefőtt..
Az egyikre rámarok,
A másik csésze a tiéd..
Várlak. Fáradok.
Fahéj,karamell,vanilia...
Indiántánc a falon..
Nők, Férfiak,Árnyak..
A tea lefőtt...Várlak.
Fáradok.
Fahéj,karamell, vanilia..
Az óramutató feladta
Alszik.
A tea kihűlt. Jössz még?
....... Fáradok.
Fahéj,karamell,vanilia...
A tea lefőtt..
A másik csésze a tiéd..
Várlak. Fáradok.
Fahéj,karamell,vanilia...
Indiántánc a falon..
Nők, Férfiak,Árnyak..
A tea lefőtt...Várlak.
Fáradok.
Fahéj,karamell, vanilia..
Az óramutató feladta
Alszik.
A tea kihűlt. Jössz még?
....... Fáradok.
2013. március 1., péntek
Napsugár íz
Építek egy várat, mindennapi csodákból. Lépésről lépésre összegyúrva a boldogság homokszemcséit, mert csak így lehet. Nagy dolgoknak élni: várni a Lottó ötöst, hogy boldog lehess, vagy egy herceget, a szőkét, mert elvisz és jó lesz, mint a mesében.. De mint tudjuk "...a Lottó ötös megint az Ördögé" és várhatod a herceget a toronyban, mert talán eljön, de tényleg évekig egy torony falait akarod nézni?! Eddigi földi pályafutásom alatt azt tapasztaltam, hogy igazán boldog elsősorban nem akkor voltam, mikor valami óriási, egetrengető dolog történt velem, hanem hétköznapi helyzetekben, pillanatokban találtam meg a boldogság érzését:Hűs nyári hajnalok barátokkal fagyoskodva, kezünkben egy-egy bögre forró kakaó, fölöttünk az ébredő napfény. Átrohanni az automata locsolók alatt éjjel, aztán vizesen nevetni a fűben fekve. Nézni az elsuhanó tájat a busz ablakából. Ősszel belevetődni a legnagyobb levélkupacokba. Hideg téli estén vizipipázni a lakótelepi játszótér kőpingpongasztalán, fél-idegenekkel miközben szakad a hó. Apró hóembert építeni és hónapokig bújtani a kollégium fagyasztójában. Fetrengeni a panelházak tövében lévő kis park selyesmfűszőnyegén, koratavasszal, elképesztve a városi embert. Kilyukasztott kupakú vizesflakonokkal, "vizipisztolyozni" mezitláb szaladva a fűben és a betonon. Sírva nevetni egy jóbaráttal. Éjjel a Dunaparton szülinapot ünnepelni ketten, egy csomag gumicukorral és tizenhét szál gyertyával. Ablakban ücsörögni.Csukott szemmel hanyattvágódni a Margit-szigeten és elmesélni egymásnak, ki mit lát lehúnyt szemhéja mögött: Epres fagyit eszünk, sodródva New York tömegével, aztán Párizsban vagyunk az Eiffel-toronynál, majd vadkacsákat etetünk a Central Parkban..., mindeközben az emberek csak két lehúnyt szemmel motyogó fiatalt látnak.
2013. február 27., szerda
Gyönyörű vagy!
Ismét rendhagyó bejegyzéssel jelentkezem. Lassan már nem is számít rendhagyónak. Nem azért, mert mostanában nem születnek verseim vagy novelláim, csak a verseket most gyűjtögetem, mert december környékén ha összegyűlik annyi olvasható anyag, szeretnék kiadatni egy kötetet belőlük, ezért rejtegetem most az újonnan született kis karcolataimat. Novellát talán majd rakok fel a napokban, de nem ígérek semmit! Helyette megint picit "önfejlesztés" következik. Hiába, nem tudok elvonatkoztatni az életemben végbemenő eseményektől, ahogy senki sem. Elöljáróban felvázolnám, hogyan is viszonyulok én ehhez a szépség kérdéshez. Ha akadna olyan olvasóm, aki csak olvas, de nem ismer és nem látott még, elmondom mások szerint szép vagyok. Nem azért mondom mert akkora arcom van, vagy bármi. Nem vagyok egy csontkollekcíó, sem 178cm magas és nincs derékig érő dús szőke hajam sem, vagy bármi. Szőkének, ugyan szőke vagyok, de alig ütöm a 160cm-t, az alkatom pedig leginkább átlagos, sok munkával időnként vékonyabb. Ha kicsit odateszem magam, azért tudok olyan "tipikus széplány" lenni. Hányszor mondogattam: "Utálok szép lenni!", persze ez nem igaz. Akkor komolyan gondoltam, de szerintem mindenki szereti jól érezni magát a saját bőrében, kivétel nélkül. Amikor azt mondtam utálom ezt, azért volt, mert mérges voltam, amiért nem látnak túl ezen. Egyesek azért kezdeményeztek/akartak bevágódni nálam, mert megtetszettem és anélkül hogy megismertek volna, eldöntötték, nekik ennyi is elég. Másokat éppen ez rettentett el. Furcsán hangozhat, de két olyan fiúbarátom is van, akikkel több éves barátság után kisült, hogy tetszettünk egymásnak az elején, csak aztán én úgy vettem, hogy nem akarnak többet, miközben mindketten azért nem kezdeményeztek, mert, ahogyan mondták "Te olyan szép lány vagy, nem gondoltam,hogy lett volna esélyem.". Múlt időben írom, de ezek a mai napig így vannak és engem mérhetetlenül dühít ez a hozzáállás. Persze első blikkre a külsőségek támpontot adnak, hogy valahova besoroljuk az adott személyt, de később nem árt eldobni ezt a mankót, mert ha megmaradunk a kezdeti ítéletünknél elszalaszthatunk életre szóló barátságokat, lelki rokonságokat vagy szerelmeket is. Butaság! Kevés olyan ember van, sőt talán nincs is, aki mindig minden helyzetben elégedett lenne önmagával, akár kívül, akár belül. Én rengeteget küszködök a súlyommal, holott nincs rajtam felesleg, átlag vagyok. Reggelente gombóc fejem van, az amúgy is vastag ajkaim kétszer akkorák a szemeim meg incifincik, a hajam pedig... Haj.. Ugyan kérlek! Viszont akármikor is mesélem ezt, senki sem hiszi el. Sőt! Ha látnak is ilyenkor, semmi tragikusat nem vesznek észre, csak egy álmos,kócos lányt látnak. Az emberek hajlamosak mindent fölnagyítani és túldramatizálni, ha önmagukról van szó és mindig a másik szebb, karcsúbb stb. Nem! Elsősorban szeresd magadat! Az összes hibáddal együtt. Igenis ezek a hibák tesznek különlegessé. Én így barátkoztam meg magammal. Nem akartam tömeg lenni és észrevettem mi az ami megkülönböztet a "tipikus széptől", ami tulajdonképpen nem is létezik. A 178cm magas gyönyörű lányok is találnak magukban kivetnivalót, legtöbbször épp azt, amit mások gyönyörűnek látnak bennük. Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz,hogy magabiztos legyél! Az egyetlen titok, hogy szeresd és fogadd el magad úgy ahogy vagy. Törekedhetsz a szépségre, hogy legyél ápolt, ha jól esik sminkelj, csináld meg a hajadat, tégy meg minden tőled telhetőt azért hogy szépnek érezd magad, aztán élvezd! Hidd el, hogy gyönyörű vagy és sugározd ezt az emberek felé. Ha nem érzed úgy,hogy feszengsz egy ruhában, ha nem akarsz elbújni az emberek elől, hanem legszívesebben kiáltanál "Hahó! Itt vagyok, nézzetek, ez vagyok én!", akkor ez szavak nélkül fog ordítani rólad és az emberek észrevesznek, megszólítanak, rád mosolyognak, vagy viszonozzák a te nyílt, őszinte tekintetedet és lám máris szebb a napod! Ha minden reggel szánsz időt magadra és reggel a kócos püffedt fejednek a tükörbe azt tudod mondani "Gyönyörű vagy, gyönyörű vagyok!", akkor ez az érzés megszilárdul benned és meglátod, mikor elindulsz otthonról, immár "harci díszben" még könnyebb lesz azt mondanod "Gyönyörű vagyok!" Napról napra egyre könnyebb lesz elhinned ezt és egyre többen veszik majd észre a változást, valószínűleg új ismerőseid száma is gyarapodni fog. Tehát:
1. Elfogadom és szeretem önmagam, kívül-belül a hibáimmal együtt, mert ezek tesznek különlegessé!
2. Minden tőlem telhetőt megteszek,hogy ápolt legyek és jól érezzem magam a bőrömben!
3. Írj bátran listát a jó és rossz belső és külső tulajdonságaidról, aztán nézd meg mi az amit szeretsz és azt hangsúlyozd. Ezek után vedd sorra a negatívumokat és mindegyiket próbáld pozitívvá tenni, nézd meg hogyan lehetne előnyt kovácsolni belőle. Ilyenkor sokat segítenek az őszinte barátok, akiknek talán épp az az anyajegy tetszik az arcodon, amit te gyűlölsz. Az ő szemükön keresztül még könnyebben láthatod, milyen csodálatos is vagy valójában!
4. Légy nyitott, őszinte és barátságos! Nyugodtan kezdeményezz, ismerkedj, nyújts segítséget és ne légy zavarban. Néha egyetlen bátorító mosollyal máris sokat tettél! Sokan félnek még ennyit is adni, te ne légy ilyen! Minél jobban szereted önmagad, annál több szeretet lesz benned amit megoszthatsz!
5. Tégy különbséget vélemény és vélemény között. Ne vegyél mindent készpénznek és ne hagyd,hogy egy-két negatív kritika elbizonytalanítson! Válogasd meg, kinek a szavára adsz. Ők szólni fognak, amikor szükséged van rá és nem irigységből, hanem azért,hogy megvédjenek és segítsenek neked! Jól gondold át kik ezek az emberek, kikre hallgatsz! (Nekem első számú ilyen az anyukám, ő mindig megmondja őszintén, hogy mi jó és mi nem). Fontos,hogy ne sértődj meg ilyenkor, hiszen neked is jó, ha objektív visszajelzést kapsz és nem is csinálsz hülyét magadból ;)
... és végül:
Az egész egyetlen mondattal kezdődik minden reggel: "Gyönyörű vagyok!"
Inspiráló zene :)
1. Elfogadom és szeretem önmagam, kívül-belül a hibáimmal együtt, mert ezek tesznek különlegessé!
2. Minden tőlem telhetőt megteszek,hogy ápolt legyek és jól érezzem magam a bőrömben!
3. Írj bátran listát a jó és rossz belső és külső tulajdonságaidról, aztán nézd meg mi az amit szeretsz és azt hangsúlyozd. Ezek után vedd sorra a negatívumokat és mindegyiket próbáld pozitívvá tenni, nézd meg hogyan lehetne előnyt kovácsolni belőle. Ilyenkor sokat segítenek az őszinte barátok, akiknek talán épp az az anyajegy tetszik az arcodon, amit te gyűlölsz. Az ő szemükön keresztül még könnyebben láthatod, milyen csodálatos is vagy valójában!
4. Légy nyitott, őszinte és barátságos! Nyugodtan kezdeményezz, ismerkedj, nyújts segítséget és ne légy zavarban. Néha egyetlen bátorító mosollyal máris sokat tettél! Sokan félnek még ennyit is adni, te ne légy ilyen! Minél jobban szereted önmagad, annál több szeretet lesz benned amit megoszthatsz!
5. Tégy különbséget vélemény és vélemény között. Ne vegyél mindent készpénznek és ne hagyd,hogy egy-két negatív kritika elbizonytalanítson! Válogasd meg, kinek a szavára adsz. Ők szólni fognak, amikor szükséged van rá és nem irigységből, hanem azért,hogy megvédjenek és segítsenek neked! Jól gondold át kik ezek az emberek, kikre hallgatsz! (Nekem első számú ilyen az anyukám, ő mindig megmondja őszintén, hogy mi jó és mi nem). Fontos,hogy ne sértődj meg ilyenkor, hiszen neked is jó, ha objektív visszajelzést kapsz és nem is csinálsz hülyét magadból ;)
... és végül:
Az egész egyetlen mondattal kezdődik minden reggel: "Gyönyörű vagyok!"
Inspiráló zene :)
2013. február 13., szerda
Varázsoljatok!
Amit tegnap még írni akartam ma már nem akarom! Helyette ismét egy rendhagyó bejegyzéssel leplek meg benneteket, talán nyitok is majd egy másik blogot az ilyesmiknek, mert így a sok novella és vers között kicsit kikandikálnak az effélék, bár kitudja! (: Bele is csapnék:
Észrevettétek, hogy ha azt mondjátok jókedvetek van, rögtön jön a kérdés: "Miért??" Nem azért, de spontán jókedv nincs vagy mi a szösz? Rájöttem,hogy pici koromban, mikor fönn a Svábhegyi gyermekkórházban toboroztam a kis betegeket magam köré, olyan varázslatot tudtam, amit majdnem elfelejtettem mostanra. Hangsúlyozom MAJDNEM! Szóval megpróbálom megosztani veletek és az sem árt ha én magam is lejegyzem, nehogy megint elveszítsem a varázshatalmamat! ;)
Mindennek az alapja kicsi szöszbogaraim a belső napfény. Ha pici lelketekben nincsenek esőfelhők meg tócsák, helyette tiszta kék ég és ragyogó napsütés van, akkor idekint is elkerülnek majd a felhők. Fel lehet hördülni, hogy a pozitív gondolkodást már előttem is feltalálták és azért könnyű mondani ha épp jó passzban vagy, de tudjátok mit?! Semmit nem adnak ingyen. Abban meg mégis mi lenne a pozitív gondolkodás, hogy körülötted minden jó és akkor még úgy is gondolkodsz hozzá?! Nagy cucc, ami jó azt könnyű jónak látni! Persze elismerem, hogy történnek rossz dolgok az életben, ugyanakkor az élet nem áll meg és minden pillanat értékes, amikor boldog lehetnél! Szóval az én jól bevált receptem erre: A kis rossz dolgon csak lépj át, amin nem tudsz átlépni arra pedig mindig legyen az 1-es szám a biztos mértéked: 1nap vagy 1hét, ennél többet semmilyen rossz dologra ne áldozz! Ha egy nap, akkor rendben egy napig sírj, ne egyél, ne igyál, vagy zabáld teli magad csokival, amilyen embertípus vagy, másnap kellj fel és ne gondolj többet az egészre! Ha egy hét, akkor valószínűleg valami nagyobb rossz dolog történt, de ennél többet ne szánj rá akkor sem! Egy hét után már nem gyász, hanem önsajnálat, legyen ez kapcsolat, barátság vagy bármi. Hogy ezt az egy hetet, hogy osztod be, tőled függ, érezni fogod mire van szükséged. Szerintem az első három nap a belehalás időszaka, amikor senki ne menjen a közeledbe mert harapsz. Ezt lehetőleg kedvesen közöld embertársaiddal mert ha "Bazdd meg, nem érted, hogy hagyjál már békén a faszomba?!" típusú mondatokkal próbálkozol, lehet -ki tudja miért- nem veszik majd jó néven :D Tehát 3nap. Negyedik napra jó esetben anyukád még felismer, rosszabb esetben már ő sem. Na, itt kapjál észbe és tedd fel a következő fontos kérdéseket:
1.Mióta bőgök egyhuzamban?
2.Mikor fürödtem/mostam hajat/váltottam ruhát/ettem/aludtam utoljára?
3.Mi bajom van tulajdonképpen?
Jó esetben a hármas számú kérdésnél kénytelen vagy töprengeni, de minimum rádöbbensz, hogy oké és jogos de már nem fáj annyira és ezt nem csinálhatod tovább. Szóval ezen a ponton, a negyedik napon fogd magad és ülj be egy hatalmas kád forró vízbe, vagy állj be a zuhany alá, gyújtsál füstölőt, hallgass zenét, mindegy milyet csak ne szenvedőset! Tapasztalatom szerint legjobb a rokk, aminek üvöltheted a szövegét :D Okés, ha lehet moss hajat is, igen muszáj! Utána valami kényelmesbe öltözz, mindegy mi az, de legyen tiszta és illatos, valami otthoni, gondolom nem nagyon fogsz még kimozdulni! Egy orvosi igazolás csodákat tesz, nem árt időben beszerezni, a második nap környékén már bőven rosszabbul nézel ki mint kéne, adj hozzá lázat és van 7gyászoló napod ;) Még nem kell nagy tetteket véghez vinned és sírdogálhatsz is bátran, úgyis fogsz a 7nap eltelte után is néha, de az már más. Fogd magad és keress vicces filmeket, legjobbak az agyzsibbasztó baromságok, de tényleg! Feküdj be az ágyadba és egész nap csak a wc-ig menj ki. Lehetőleg egyél is valamit. Ha eddig habzsoltál, akkor most kicsit fogd vissza magad, egy gyümölcssaláta vagy turmix, finom mézes teával,pirítóssal, esetleg keksszel hidd el, mindennél jobban fog esni! Ha eddig nem ettél semmit, akkor is a fönti étrendet javasolnám,hogy ne terheld meg a gyomrodat hirtelen, különben a maradék napjaidat könnyen a wc-n töltheted és ugye nem ez a cél. Ha az egész napodat sikerült így eltöltened, talán már emberi kommunikáció is kialakult közted meg a családtagjaid között. Persze lehet, hogy ez még nem a jéghegy csúcsa, de valahol el kell kezdeni. Este kilenckor legkésőbb bújj ágyba. Tudom, hogy kattogni fog az agyad és talán sírni is fogsz, a lényeg hogy feldolgozd bármiről is legyen szó, hagyd hogy fájjon, reggelre jobb lesz. Igyekezz azért nem tudatosan visszafelé nézni, még ha nehéz is, szép dolgokra gondolva elaludni még ha hihetetlenül is hangzik.
Ötödik nap. Ne feledd ez még mindig a gyász, nem kell magadra erőltetned semmit amit nem szeretnél! A kedved még -attól függően mi küldött padlóra- akár hónapokig is ingadozhat, de az első hét a neheze. Ma sem kell még egetrengető dolgokat tenned. Reggel kezdheted megint egy kellemes fürdéssel, az feltölt és jól esik majd. Utána nézz szét magad körül! Tegyél rendet, pakolássz, dobáld ki a fölös dolgaidat, teregess,mosogass, vidd ki a szemetet! Mindezalatt bátran hallgass zenét, egyetlen szabály, hogy ne szenvedőset! Ha rendet raktál, állj neki valami másnak. A mai nap szabálya: Ne légy tétlen! Vidd le sétálni a kutyát, ha szeretsz rajzolni, festeni, akkor csináld azt, ha játszol valami virtuális szörnyűségen, hát tessék! Délután ha a család egészben otthon van, lehetőleg vegyülj. Nyilván eddig sem vontad ki magad teljes mértékben, de most érdeklődj, hogy telt a napjuk, próbálj beszélgetni vagy csak legyél ott közöttük! Ma is áll, hogy időben feküdj le! Hatodik, azaz utolsó előtti nap: Rendben, elég sok minden volt és történt, de figyelj! Ez az utolsó olyan egész teljes napod, amikor sajnálhatod magadat, úgyhogy adj bele mindent, illetve adj ki magadból mindent -képletesen-! Még utoljára jöhetnek a sírós zenék, a szörnyű filmek és a mindenféle emlékek tömkelege, sőt, ha van olyan nagyon közeli barátod akinek szívesen elsírnád az egészet akkor hajrá, UTOLSÓ ilyen egész napod, holnap már sokkal nagyobb ugrás vár rád, úgyhogy használd ki és ürítsd ki a poharadat! Ha teli van a poharad sárral, nem tudsz narancslevet önteni a helyére, vagy maximum rálocsolhatod, de hidd el nem lesz az igazi! Úgyhogy gyerünk, öblítsd el rendesen azt a poharat, ne maradjon benne sár! Mindemellett ma is időben feküdj le!
Hetedik nap: Fürödj meg, öltözz fel kényelmes ruhába, dobj be valami reggelit, aztán indulj el valamerre sétálni. Nem kell végigjárnod az El Camino-t, de egy fél óra séta jót fog tenni! Ha csak a boltig mész, veszel valami finomat és vissza az is jó, de minimum harminc percet tessék levegőzni! Ha van udvarotok, akkor oda is kiülhetsz, sőt bicajozhatsz is ha van kedved a lényeg a levegő!Ha ezzel megvagy akkor következő lépésként kérdezd meg magadtól mit csinálnál szívesen és tedd azt (visszavonulni az önsajnálatba nem ér!)! Ha semmi nem jut eszedbe, keress egy könnyű de finom receptet és láss neki, mindenképpen jó móka lesz és utána sem unatkozol, lévén mosogatás stb, ráadásul még eszel is rendes főtt ételt! Jöhet a tv nézés, a kedvenc könyved az otthoni mackónacid és minden egyéb kellemetes dolog, füstölők és miegymás! Ha olyan alkat vagy tegyél be egy zumba dvd-t, vagy keress rá a neten valami táncra, amit otthon is tudsz csinálni! Egy óra intenzív mozgás felfrissít, jót tesz a vérkeringésnek boldogsághormont szabadít fel és meglátod amilyen nehezen veszed rá magad, annyira nehezen hagyod majd abba! Este időben feküdj le aludni!
Mindeközben jól tudom, hogy mind a hét nap alatt jár az agyad és szeretnél visszasüppedni, de nem lehet! Miután a hét nap eltelik tovább kell lépned. Ez nem azt jelenti,hogy úgy kell tenned mintha minden oké lenne, de lépéseket kell tenned előrefelé, távolodva a rossztól, ha túl sokáig álldogálsz a törött vázád fölött és siratod, csak magadnak okozol fájdalmat, de nem fog tőle újra összeállni! Egy hét után újra emberek közé kell menned, legyél a közeli barátaiddal, azokkal akikkel annyit hülyéskedtek, nevess sokat és őszintén, csinálj minél több programot, ne unatkozz és ne legyen időd agyalni sem! Fektess több energiát a tanulásba, szörnyen hangzik, de inkább lógj Mária Teréziával, mint csücsülj az önsajnálatban! ;)
Észrevettétek, hogy ha azt mondjátok jókedvetek van, rögtön jön a kérdés: "Miért??" Nem azért, de spontán jókedv nincs vagy mi a szösz? Rájöttem,hogy pici koromban, mikor fönn a Svábhegyi gyermekkórházban toboroztam a kis betegeket magam köré, olyan varázslatot tudtam, amit majdnem elfelejtettem mostanra. Hangsúlyozom MAJDNEM! Szóval megpróbálom megosztani veletek és az sem árt ha én magam is lejegyzem, nehogy megint elveszítsem a varázshatalmamat! ;)
Mindennek az alapja kicsi szöszbogaraim a belső napfény. Ha pici lelketekben nincsenek esőfelhők meg tócsák, helyette tiszta kék ég és ragyogó napsütés van, akkor idekint is elkerülnek majd a felhők. Fel lehet hördülni, hogy a pozitív gondolkodást már előttem is feltalálták és azért könnyű mondani ha épp jó passzban vagy, de tudjátok mit?! Semmit nem adnak ingyen. Abban meg mégis mi lenne a pozitív gondolkodás, hogy körülötted minden jó és akkor még úgy is gondolkodsz hozzá?! Nagy cucc, ami jó azt könnyű jónak látni! Persze elismerem, hogy történnek rossz dolgok az életben, ugyanakkor az élet nem áll meg és minden pillanat értékes, amikor boldog lehetnél! Szóval az én jól bevált receptem erre: A kis rossz dolgon csak lépj át, amin nem tudsz átlépni arra pedig mindig legyen az 1-es szám a biztos mértéked: 1nap vagy 1hét, ennél többet semmilyen rossz dologra ne áldozz! Ha egy nap, akkor rendben egy napig sírj, ne egyél, ne igyál, vagy zabáld teli magad csokival, amilyen embertípus vagy, másnap kellj fel és ne gondolj többet az egészre! Ha egy hét, akkor valószínűleg valami nagyobb rossz dolog történt, de ennél többet ne szánj rá akkor sem! Egy hét után már nem gyász, hanem önsajnálat, legyen ez kapcsolat, barátság vagy bármi. Hogy ezt az egy hetet, hogy osztod be, tőled függ, érezni fogod mire van szükséged. Szerintem az első három nap a belehalás időszaka, amikor senki ne menjen a közeledbe mert harapsz. Ezt lehetőleg kedvesen közöld embertársaiddal mert ha "Bazdd meg, nem érted, hogy hagyjál már békén a faszomba?!" típusú mondatokkal próbálkozol, lehet -ki tudja miért- nem veszik majd jó néven :D Tehát 3nap. Negyedik napra jó esetben anyukád még felismer, rosszabb esetben már ő sem. Na, itt kapjál észbe és tedd fel a következő fontos kérdéseket:
1.Mióta bőgök egyhuzamban?
2.Mikor fürödtem/mostam hajat/váltottam ruhát/ettem/aludtam utoljára?
3.Mi bajom van tulajdonképpen?
Jó esetben a hármas számú kérdésnél kénytelen vagy töprengeni, de minimum rádöbbensz, hogy oké és jogos de már nem fáj annyira és ezt nem csinálhatod tovább. Szóval ezen a ponton, a negyedik napon fogd magad és ülj be egy hatalmas kád forró vízbe, vagy állj be a zuhany alá, gyújtsál füstölőt, hallgass zenét, mindegy milyet csak ne szenvedőset! Tapasztalatom szerint legjobb a rokk, aminek üvöltheted a szövegét :D Okés, ha lehet moss hajat is, igen muszáj! Utána valami kényelmesbe öltözz, mindegy mi az, de legyen tiszta és illatos, valami otthoni, gondolom nem nagyon fogsz még kimozdulni! Egy orvosi igazolás csodákat tesz, nem árt időben beszerezni, a második nap környékén már bőven rosszabbul nézel ki mint kéne, adj hozzá lázat és van 7gyászoló napod ;) Még nem kell nagy tetteket véghez vinned és sírdogálhatsz is bátran, úgyis fogsz a 7nap eltelte után is néha, de az már más. Fogd magad és keress vicces filmeket, legjobbak az agyzsibbasztó baromságok, de tényleg! Feküdj be az ágyadba és egész nap csak a wc-ig menj ki. Lehetőleg egyél is valamit. Ha eddig habzsoltál, akkor most kicsit fogd vissza magad, egy gyümölcssaláta vagy turmix, finom mézes teával,pirítóssal, esetleg keksszel hidd el, mindennél jobban fog esni! Ha eddig nem ettél semmit, akkor is a fönti étrendet javasolnám,hogy ne terheld meg a gyomrodat hirtelen, különben a maradék napjaidat könnyen a wc-n töltheted és ugye nem ez a cél. Ha az egész napodat sikerült így eltöltened, talán már emberi kommunikáció is kialakult közted meg a családtagjaid között. Persze lehet, hogy ez még nem a jéghegy csúcsa, de valahol el kell kezdeni. Este kilenckor legkésőbb bújj ágyba. Tudom, hogy kattogni fog az agyad és talán sírni is fogsz, a lényeg hogy feldolgozd bármiről is legyen szó, hagyd hogy fájjon, reggelre jobb lesz. Igyekezz azért nem tudatosan visszafelé nézni, még ha nehéz is, szép dolgokra gondolva elaludni még ha hihetetlenül is hangzik.
Ötödik nap. Ne feledd ez még mindig a gyász, nem kell magadra erőltetned semmit amit nem szeretnél! A kedved még -attól függően mi küldött padlóra- akár hónapokig is ingadozhat, de az első hét a neheze. Ma sem kell még egetrengető dolgokat tenned. Reggel kezdheted megint egy kellemes fürdéssel, az feltölt és jól esik majd. Utána nézz szét magad körül! Tegyél rendet, pakolássz, dobáld ki a fölös dolgaidat, teregess,mosogass, vidd ki a szemetet! Mindezalatt bátran hallgass zenét, egyetlen szabály, hogy ne szenvedőset! Ha rendet raktál, állj neki valami másnak. A mai nap szabálya: Ne légy tétlen! Vidd le sétálni a kutyát, ha szeretsz rajzolni, festeni, akkor csináld azt, ha játszol valami virtuális szörnyűségen, hát tessék! Délután ha a család egészben otthon van, lehetőleg vegyülj. Nyilván eddig sem vontad ki magad teljes mértékben, de most érdeklődj, hogy telt a napjuk, próbálj beszélgetni vagy csak legyél ott közöttük! Ma is áll, hogy időben feküdj le! Hatodik, azaz utolsó előtti nap: Rendben, elég sok minden volt és történt, de figyelj! Ez az utolsó olyan egész teljes napod, amikor sajnálhatod magadat, úgyhogy adj bele mindent, illetve adj ki magadból mindent -képletesen-! Még utoljára jöhetnek a sírós zenék, a szörnyű filmek és a mindenféle emlékek tömkelege, sőt, ha van olyan nagyon közeli barátod akinek szívesen elsírnád az egészet akkor hajrá, UTOLSÓ ilyen egész napod, holnap már sokkal nagyobb ugrás vár rád, úgyhogy használd ki és ürítsd ki a poharadat! Ha teli van a poharad sárral, nem tudsz narancslevet önteni a helyére, vagy maximum rálocsolhatod, de hidd el nem lesz az igazi! Úgyhogy gyerünk, öblítsd el rendesen azt a poharat, ne maradjon benne sár! Mindemellett ma is időben feküdj le!
Hetedik nap: Fürödj meg, öltözz fel kényelmes ruhába, dobj be valami reggelit, aztán indulj el valamerre sétálni. Nem kell végigjárnod az El Camino-t, de egy fél óra séta jót fog tenni! Ha csak a boltig mész, veszel valami finomat és vissza az is jó, de minimum harminc percet tessék levegőzni! Ha van udvarotok, akkor oda is kiülhetsz, sőt bicajozhatsz is ha van kedved a lényeg a levegő!Ha ezzel megvagy akkor következő lépésként kérdezd meg magadtól mit csinálnál szívesen és tedd azt (visszavonulni az önsajnálatba nem ér!)! Ha semmi nem jut eszedbe, keress egy könnyű de finom receptet és láss neki, mindenképpen jó móka lesz és utána sem unatkozol, lévén mosogatás stb, ráadásul még eszel is rendes főtt ételt! Jöhet a tv nézés, a kedvenc könyved az otthoni mackónacid és minden egyéb kellemetes dolog, füstölők és miegymás! Ha olyan alkat vagy tegyél be egy zumba dvd-t, vagy keress rá a neten valami táncra, amit otthon is tudsz csinálni! Egy óra intenzív mozgás felfrissít, jót tesz a vérkeringésnek boldogsághormont szabadít fel és meglátod amilyen nehezen veszed rá magad, annyira nehezen hagyod majd abba! Este időben feküdj le aludni!
Mindeközben jól tudom, hogy mind a hét nap alatt jár az agyad és szeretnél visszasüppedni, de nem lehet! Miután a hét nap eltelik tovább kell lépned. Ez nem azt jelenti,hogy úgy kell tenned mintha minden oké lenne, de lépéseket kell tenned előrefelé, távolodva a rossztól, ha túl sokáig álldogálsz a törött vázád fölött és siratod, csak magadnak okozol fájdalmat, de nem fog tőle újra összeállni! Egy hét után újra emberek közé kell menned, legyél a közeli barátaiddal, azokkal akikkel annyit hülyéskedtek, nevess sokat és őszintén, csinálj minél több programot, ne unatkozz és ne legyen időd agyalni sem! Fektess több energiát a tanulásba, szörnyen hangzik, de inkább lógj Mária Teréziával, mint csücsülj az önsajnálatban! ;)
Egyébként általánosan, ha éppen nem ért semmi eget rengetően rossz dolog, akkor az egy napos szabállyal elég jól el lehet lavírozni. Másik fontos, hogy légy tisztában önmagaddal és az értékeiddel. Tudd a hibáidat is, amin tudsz változtass, amin nem, fogadd el! Hangsúlyozd a jó tulajdonságaidat, mind kívül mind belül, arra koncentrálj ami van! Légy nyitott és őszinte, bátran legyél önmagad, akkor is ha mások furcsállják! Egy őszinte mosoly mindenkire hatással van! Ne félj mosolyogni, kezdeményezni! Legyél őszinte és tapintatos mind magaddal mind másokkal. Ami pedig a legfontosabb, merj hibázni! Ha nem félsz a hibáktól, akkor merni fogsz cselekedni és hidd el, mindenből csak tanulhatsz!
"Semmi sem bonyolult annyira,hogy ráparázz..!"
Ha eleinte nehezen megy ennyi mindenre odafigyelni, egyrészt csak lazulj bele, másrészt van egy kis trükköm, amit most még így a végére megosztok veletek. A neve: Mosolykarkötő. Lényegében bármilyen madzag, gumi,gyöngy,damil,vonal stb lehet, lényeg, hogy a csuklódon hordd és láthatóan, szóval ne húzd rá a pulcsidat például, ha ilyen van, rakd pulcsin kívülre. Nagyon egyszerű szabály tartozik hozzá: Valahányszor ránézel, akár direkt akár véletlenül, mosolyognod kell! Ha épp dolgozatot írsz és közben látod meg, vagy ütöd a klaviatúrát, mint most én, nézz rá és kezdj el mosolyogni! Ennyi a titok, meglátod milyen sokat számít egy mosoly!
[Harmadikos koromban így festett az én ősziinte mosolyom, tőlem nektek szeretettel (: ] :
2013. február 12., kedd
Semmi fontos
Első alkalom, mióta kis blogomat üzemeltetem,hogy sima sablon témája lett. Mindig gondosan magam készítettem a dizájnjait, kedvem is volt hozzá és otthonosabban mozogtam abban a világban amit teljes mértékben én építettem. Időhiány meg sokminden miatt, most egy ideig mégis így hagyom. Tudom, szöges ellentéte vidám rózsaszín elődjének, de nekem most kicsit jól esik így.
Annyi mindent írnék most, amiből senki egy muukot sem értene meg, de nincs időm. 7percem van, aztán indulok.. Ohh már csak 6. Este, ha hazaérek írok. Pár napot úgyis itthon töltök valószínűleg.
Jó szokásom betegen is emberek közé járni, mert meggyőződésem,hogy gyorsabban gyógyulok ha nem kezelem magamat beteg emberként, olyankor sokkal jobban bele lehet csúszi egy-egy megfázásba stb, ha csak otthon fetrengesz. A baj az, hogy ezt tavaj valamiért kifejtettem az osztályfőnökömnek, aki nem értékelte annyira, hogy bejárok fertőzni a népeket, ki ért ezt?! Nem mintha olyan gyakran tenném,amit mások szeretnének (de a kelleténél gyakrabban.. helyzetfüggő), de egy kis pihire nem mondok nemet, illetve nem is tudom, holnap doktorbácsi és meglátjuk. Ma meg szaladok suliba, mert 13tól próbálunk, aztán 16tól bemutatjuk,hogy hol tartunk a darabbal.. Nekem speciel fogalmam sincs a sok változtatás közepette, igen elveszve érzem magam. Mennyi mindent írtam! És van még egy percem! Nem tudom, írtam e mostanában ilyen semmitmondó, személyes jellegű valamit, vagy egyátalán erre a blogra írtam e valah ilyesmit, de ez most jól esett! Új külső, újfajta bejegyzés.. Nos, ha hazaérek írok még mindenképpen, mert annyiminden kavarok a buksimban, aztán ki tudja, lehet elfelejtem..! Időlimit van, mennem kell, szép napot!
Annyi mindent írnék most, amiből senki egy muukot sem értene meg, de nincs időm. 7percem van, aztán indulok.. Ohh már csak 6. Este, ha hazaérek írok. Pár napot úgyis itthon töltök valószínűleg.
Jó szokásom betegen is emberek közé járni, mert meggyőződésem,hogy gyorsabban gyógyulok ha nem kezelem magamat beteg emberként, olyankor sokkal jobban bele lehet csúszi egy-egy megfázásba stb, ha csak otthon fetrengesz. A baj az, hogy ezt tavaj valamiért kifejtettem az osztályfőnökömnek, aki nem értékelte annyira, hogy bejárok fertőzni a népeket, ki ért ezt?! Nem mintha olyan gyakran tenném,amit mások szeretnének (de a kelleténél gyakrabban.. helyzetfüggő), de egy kis pihire nem mondok nemet, illetve nem is tudom, holnap doktorbácsi és meglátjuk. Ma meg szaladok suliba, mert 13tól próbálunk, aztán 16tól bemutatjuk,hogy hol tartunk a darabbal.. Nekem speciel fogalmam sincs a sok változtatás közepette, igen elveszve érzem magam. Mennyi mindent írtam! És van még egy percem! Nem tudom, írtam e mostanában ilyen semmitmondó, személyes jellegű valamit, vagy egyátalán erre a blogra írtam e valah ilyesmit, de ez most jól esett! Új külső, újfajta bejegyzés.. Nos, ha hazaérek írok még mindenképpen, mert annyiminden kavarok a buksimban, aztán ki tudja, lehet elfelejtem..! Időlimit van, mennem kell, szép napot!
2013. január 20., vasárnap
Kb 5éve kitöltöttem egy ilyen kérdezz-felelek dolgot és most ugyanazt megint.. mennyire más válaszok születtek.. :)
1.Valódi név: Vanda
2.Vércsoport: A+ (azt hiszem)
3.Születési idő: 1995.08.05
4.Magasság/Súly: 160cm., változó
5.Láb méret: 36-37-38:D
6.Születési hely: Bp.
7.Család: mindenki akit annak tekintek a szívemben(:
8.Cigaretta: nem
9.Kedvenc ital: tea
10.Nem kedvelt étel: nem sorolom
11.Kedvelt (ember)típus: pozitív értelemben egyedi
12.Nem kedvelt (ember)típus: nagyképű, bunkó, erőszakos
13.Gyűjt: tapasztalatokat :D
14.Hobbi: írás, rajzolás,éneklés,színjátszó
15.Kedvenc márka: nincs
16.Kedvenc szín: lila, de hangulatfüggő is, mikor melyik
17.Kedvenc állat: minden aminek minimum 2, maximum 4lába van, leszámítva a csigát, mert azt láb nélkül is szeretem
18.Mi az első emléked? ööö kiesek a hintából
19.Mi akartál lenni kiskorodban? nem tudom
20.Becenév: sok van
21.Mi van általában a bizonyítványodba/ellenőrződbe írva? számok ;)
22.Hányas vagy ének-zenéből? 5ös
23.Melyik tantárgyból vagy jó? amiket szeretek
24.Tartozol valamilyen klubba az iskolában? irodalmi alkotókörös vagyok
25.Milyen embernek tartanak téged mások? attól függ kit kérdezel
26.Erősség és gyengeség? erősség:kifelé azt mutatok,amit csak akarok/gyengeség:amikor ez nem sikerül, van lelkem és az agyam kergeti a szívemet de sokszor hiába ;)
27.Milyen állattal tudnád azonosítani magad? oroszlán
28.Jövőbeli tervek? boldognak lenni, a munkámban, a magánéletemben, rengeteg őrült dolgot csinálni, egyszer egy hónapot zarándokolni, minnél többmindent kipróbálni és persze minél többet adni az embereknek :33
29.Mit mondanál 10 év múltával magadnak? Jól nézel ki :D
30.Van babonád? apróságok biztos, lekopogok dolgokat meg ilyesmi
31.Hogyan győzöd le a stresszt? énekelek(üvöltök:D), rosszabb esetben másokat piszkálok :D
32.Első koncert, amin voltál? Első?! Oviban a Kaláka együttes :D
33.Koncert amire el akarsz menni? vannak
34.Első CD amit vettél? nem tudom
35.Emberek akiket tisztelsz? vannak és gyarapodnak, meg mindenkiben mást tisztelek, szal nem emelnék ki senkit :D
36.Mire gondolsz most? fáj a vállam, köszönöm magyar eü :D
37.Milyen a típusod(külső)? Akiket megbámulok az utcán?! Okés első körben minden raszta srácot *-* Utána akiben valami megragadja a tekintetemet :DD
38.Valami amit szívesen kapsz? bármi, amit szívből adnak
39.Mi volt a legfurcsább álmod? nemtudom:0
40.Legnagyobb hiba, amit életedben elkövettél? Megmondom ha meghaltam ;)
41.Ha lehetne 3 kívánságod, mit kívánnál? még több kívánságot :D
42.Ha megváltoztathatnád következő életedben nő vagy férfi lennél? Férfi (szeretném azt is kipróbálni :D)
43.Kivel szeretnél találkozni? az igazival.. najó szivatlak :D Most épp Katával és Danival :DD
44.Hova szeretnél menni külföldre? jelenleg egy meleg helyre, de kérdezz meg nyáron ;) :D
45.Mi az a hely ahol nem szeretsz lenni? hüm.. ahol nincs szeretet
46.Első számú hely ahol relaxálhatsz? Szobám (jó hangos zenével,füstőlővel)
47.Mikor vagy boldog? Ha okom van rá :DD
48.Most miért aggódsz? épp semmiért szerencsére, minden mindig úgy van és lesz ahogy lennie kell, nem az én dolgom aggódni:D
49.Mi az érték számodra? szerete,őszinteség,család,barátok,szép pillanatok,spontán hülyeségek.. sokminden
50.Milyen típust(fiút) nem kedvelsz? nagyképű, "minden csaj az enyém" típusú fiúkat
51.Milyen típust(fiú) kedvelsz? Ömm nincs konkrét kikötés, legyen vmi ami megfog benne
52.Emlékek vagy dolgok amiken elérzékenyülsz: dolgok..változó.. , emlékek.. azok most vannak...........
53.Valami amit szeretsz másoktól hallani: személyfüggő :)
54.Kedvenc mottó? "Becsüld meg az álmaidat, mert lehet, hogy eljön a nap, amikor csak ezekre támaszkodhatsz."
55.Eddig mi volt a legnagyobb vicc amit csináltál? fiú wc-ben pisiltem :3
56.Ha megnyernéd a lottót, mit csinálnál?örülnék első körben ;)
57.Mostanáig mi volt a legdrágább dolog, amit vettél? pff jó kérdés:D
58.Mire van jogosítványod? ömm biciklire (3.ban lehetett csinálni poénból, és télleg van róla papírom :D)
59.Mit viselsz mikor alszol? ki tudja.. viselek valamit?!;D
60.Minden napos dolgok? tea
61.Kedvenc évszak és miért? összes n.n , mert télen van Karácsony és szeretem a havat, tavasszal szépek a fák, ősszel lehet nagy pulcsiban sétálni és levélkupacba ugrani, nyáron meg nincs suli és nem kell meleg ruha
62.Melyik film érintett meg? -
63.Film amely inspirált? -
64.Kedvenc könyv? sok van
65.Mi az ami mindig van a hűtődben? hideg
66.Étel amit el tudsz készíteni? soroljam?! nem fogom ;)
67.Milyen márkájú ruha van most rajtad? márka?! az mi az?? :DD
68.Gyakran használt mondat? másoktól kérdezd,én nem tudom
69.Szokás? vannak
70.Van hősöd? van
71.Ki/Mi a riválisod? nem tudom
72.Mit jegyzel meg arról akivel először találkozol? azt ami éppen őt egyedivé teszi,ez változó
73.Valami amiben nem akarsz veszíteni(amit nem akarsz elveszíteni)? vannak
74.Az első dolog, amit csinálsz reggel felkeléskor? nyújtózkodom
75.Színész, akit szeretsz? senki kifejezetten
76.Az energiád forrása? mosoly
77.Milyen lenne a mai hangulatod színe? fehér
78.Mit csináltál tegnap? randiztam.. a történelemkönyvemmel :(
79.Tegyél fel magadnak egy kérdést! Nem.
80.Válaszold meg a kérdést! NEM:D
81.Ha láthatatlan lehetnél egy napra? sokmindent csinálnék,kihallgatnék és meglesnék, ne akard ;)
82.Ha újra átélhetnél egy napot a gyerekkorodból?tart még a gyerekkorom, de akad amit replayelnék:)
83.Valami extrém hülyeség? csak az van:D
84.Hány felülést tudsz csinálni? nem tudom
85.Hány fekvőtámaszt tudsz csinálni? ne tudom
86.Mikor vagy dühös? Ha feldühítenek
87.Ha lenne egy időgéped, melyik időszakba mennél vissza és mit csinálnál ott? Keresnék egy olyan pillanatot, amit teljes szívemmel megéltem, ahol mind boldogok voltunk és még egy pillanatig újra élvezném azt.
88.Valami, amivel gyakran játszottál gyerekként? Gizmo n.n
89.Valami, amit nagyon akarsz most? nyár
90.Az utolsó vacsorádon mit akarsz enni? nem akarom tudni h az az utolsó!
91.Virág, amit szeretsz? harangvirág,orgona.., nem vagyok nagy virágszakértő
92.Valami, amit tettél, amikor ideges voltál? kiabáltam és sírtam
93.Valami amit szeretsz magadon (külső)? szemeim elsősorban
94.Érzés (tapintásban), amit nem szeretsz? ütés, csikizés
95.Érzés (tapintásban),a mit szeretsz? helyzet és emberfüggő,nem mindenkitől viselem el h hozzám ér
96.Melyik játékot szereted? jajj Savival játszottunk nem rég egy jópofát, nah azt :D
97.Milyen az egészséged? többnyire jó
98.Mit teszel az egészségedért? tornázok rendszeresen meg futok
99.Melyik volt a játékod a gyerekkorodban? Gizmo
100.Valamit, amire nem gondoltál mostanában? Nyilván olyasmi, ami most sem jut eszembe
101.Különleges képesség? őszinteséget váltok ki a legtöbb emberből *kopkop*
102.Mit hordasz mindig magadnál? mp4, teló
103.Hogyan jellemeznéd magad? mint az időjárás
2.Vércsoport: A+ (azt hiszem)
3.Születési idő: 1995.08.05
4.Magasság/Súly: 160cm., változó
5.Láb méret: 36-37-38:D
6.Születési hely: Bp.
7.Család: mindenki akit annak tekintek a szívemben(:
8.Cigaretta: nem
9.Kedvenc ital: tea
10.Nem kedvelt étel: nem sorolom
11.Kedvelt (ember)típus: pozitív értelemben egyedi
12.Nem kedvelt (ember)típus: nagyképű, bunkó, erőszakos
13.Gyűjt: tapasztalatokat :D
14.Hobbi: írás, rajzolás,éneklés,színjátszó
15.Kedvenc márka: nincs
16.Kedvenc szín: lila, de hangulatfüggő is, mikor melyik
17.Kedvenc állat: minden aminek minimum 2, maximum 4lába van, leszámítva a csigát, mert azt láb nélkül is szeretem
18.Mi az első emléked? ööö kiesek a hintából
19.Mi akartál lenni kiskorodban? nem tudom
20.Becenév: sok van
21.Mi van általában a bizonyítványodba/ellenőrződbe írva? számok ;)
22.Hányas vagy ének-zenéből? 5ös
23.Melyik tantárgyból vagy jó? amiket szeretek
24.Tartozol valamilyen klubba az iskolában? irodalmi alkotókörös vagyok
25.Milyen embernek tartanak téged mások? attól függ kit kérdezel
26.Erősség és gyengeség? erősség:kifelé azt mutatok,amit csak akarok/gyengeség:amikor ez nem sikerül, van lelkem és az agyam kergeti a szívemet de sokszor hiába ;)
27.Milyen állattal tudnád azonosítani magad? oroszlán
28.Jövőbeli tervek? boldognak lenni, a munkámban, a magánéletemben, rengeteg őrült dolgot csinálni, egyszer egy hónapot zarándokolni, minnél többmindent kipróbálni és persze minél többet adni az embereknek :33
29.Mit mondanál 10 év múltával magadnak? Jól nézel ki :D
30.Van babonád? apróságok biztos, lekopogok dolgokat meg ilyesmi
31.Hogyan győzöd le a stresszt? énekelek(üvöltök:D), rosszabb esetben másokat piszkálok :D
32.Első koncert, amin voltál? Első?! Oviban a Kaláka együttes :D
33.Koncert amire el akarsz menni? vannak
34.Első CD amit vettél? nem tudom
35.Emberek akiket tisztelsz? vannak és gyarapodnak, meg mindenkiben mást tisztelek, szal nem emelnék ki senkit :D
36.Mire gondolsz most? fáj a vállam, köszönöm magyar eü :D
37.Milyen a típusod(külső)? Akiket megbámulok az utcán?! Okés első körben minden raszta srácot *-* Utána akiben valami megragadja a tekintetemet :DD
38.Valami amit szívesen kapsz? bármi, amit szívből adnak
39.Mi volt a legfurcsább álmod? nemtudom:0
40.Legnagyobb hiba, amit életedben elkövettél? Megmondom ha meghaltam ;)
41.Ha lehetne 3 kívánságod, mit kívánnál? még több kívánságot :D
42.Ha megváltoztathatnád következő életedben nő vagy férfi lennél? Férfi (szeretném azt is kipróbálni :D)
43.Kivel szeretnél találkozni? az igazival.. najó szivatlak :D Most épp Katával és Danival :DD
44.Hova szeretnél menni külföldre? jelenleg egy meleg helyre, de kérdezz meg nyáron ;) :D
45.Mi az a hely ahol nem szeretsz lenni? hüm.. ahol nincs szeretet
46.Első számú hely ahol relaxálhatsz? Szobám (jó hangos zenével,füstőlővel)
47.Mikor vagy boldog? Ha okom van rá :DD
48.Most miért aggódsz? épp semmiért szerencsére, minden mindig úgy van és lesz ahogy lennie kell, nem az én dolgom aggódni:D
49.Mi az érték számodra? szerete,őszinteség,család,barátok,szép pillanatok,spontán hülyeségek.. sokminden
50.Milyen típust(fiút) nem kedvelsz? nagyképű, "minden csaj az enyém" típusú fiúkat
51.Milyen típust(fiú) kedvelsz? Ömm nincs konkrét kikötés, legyen vmi ami megfog benne
52.Emlékek vagy dolgok amiken elérzékenyülsz: dolgok..változó.. , emlékek.. azok most vannak...........
53.Valami amit szeretsz másoktól hallani: személyfüggő :)
54.Kedvenc mottó? "Becsüld meg az álmaidat, mert lehet, hogy eljön a nap, amikor csak ezekre támaszkodhatsz."
55.Eddig mi volt a legnagyobb vicc amit csináltál? fiú wc-ben pisiltem :3
56.Ha megnyernéd a lottót, mit csinálnál?örülnék első körben ;)
57.Mostanáig mi volt a legdrágább dolog, amit vettél? pff jó kérdés:D
58.Mire van jogosítványod? ömm biciklire (3.ban lehetett csinálni poénból, és télleg van róla papírom :D)
59.Mit viselsz mikor alszol? ki tudja.. viselek valamit?!;D
60.Minden napos dolgok? tea
61.Kedvenc évszak és miért? összes n.n , mert télen van Karácsony és szeretem a havat, tavasszal szépek a fák, ősszel lehet nagy pulcsiban sétálni és levélkupacba ugrani, nyáron meg nincs suli és nem kell meleg ruha
62.Melyik film érintett meg? -
63.Film amely inspirált? -
64.Kedvenc könyv? sok van
65.Mi az ami mindig van a hűtődben? hideg
66.Étel amit el tudsz készíteni? soroljam?! nem fogom ;)
67.Milyen márkájú ruha van most rajtad? márka?! az mi az?? :DD
68.Gyakran használt mondat? másoktól kérdezd,én nem tudom
69.Szokás? vannak
70.Van hősöd? van
71.Ki/Mi a riválisod? nem tudom
72.Mit jegyzel meg arról akivel először találkozol? azt ami éppen őt egyedivé teszi,ez változó
73.Valami amiben nem akarsz veszíteni(amit nem akarsz elveszíteni)? vannak
74.Az első dolog, amit csinálsz reggel felkeléskor? nyújtózkodom
75.Színész, akit szeretsz? senki kifejezetten
76.Az energiád forrása? mosoly
77.Milyen lenne a mai hangulatod színe? fehér
78.Mit csináltál tegnap? randiztam.. a történelemkönyvemmel :(
79.Tegyél fel magadnak egy kérdést! Nem.
80.Válaszold meg a kérdést! NEM:D
81.Ha láthatatlan lehetnél egy napra? sokmindent csinálnék,kihallgatnék és meglesnék, ne akard ;)
82.Ha újra átélhetnél egy napot a gyerekkorodból?tart még a gyerekkorom, de akad amit replayelnék:)
83.Valami extrém hülyeség? csak az van:D
84.Hány felülést tudsz csinálni? nem tudom
85.Hány fekvőtámaszt tudsz csinálni? ne tudom
86.Mikor vagy dühös? Ha feldühítenek
87.Ha lenne egy időgéped, melyik időszakba mennél vissza és mit csinálnál ott? Keresnék egy olyan pillanatot, amit teljes szívemmel megéltem, ahol mind boldogok voltunk és még egy pillanatig újra élvezném azt.
88.Valami, amivel gyakran játszottál gyerekként? Gizmo n.n
89.Valami, amit nagyon akarsz most? nyár
90.Az utolsó vacsorádon mit akarsz enni? nem akarom tudni h az az utolsó!
91.Virág, amit szeretsz? harangvirág,orgona.., nem vagyok nagy virágszakértő
92.Valami, amit tettél, amikor ideges voltál? kiabáltam és sírtam
93.Valami amit szeretsz magadon (külső)? szemeim elsősorban
94.Érzés (tapintásban), amit nem szeretsz? ütés, csikizés
95.Érzés (tapintásban),a mit szeretsz? helyzet és emberfüggő,nem mindenkitől viselem el h hozzám ér
96.Melyik játékot szereted? jajj Savival játszottunk nem rég egy jópofát, nah azt :D
97.Milyen az egészséged? többnyire jó
98.Mit teszel az egészségedért? tornázok rendszeresen meg futok
99.Melyik volt a játékod a gyerekkorodban? Gizmo
100.Valamit, amire nem gondoltál mostanában? Nyilván olyasmi, ami most sem jut eszembe
101.Különleges képesség? őszinteséget váltok ki a legtöbb emberből *kopkop*
102.Mit hordasz mindig magadnál? mp4, teló
103.Hogyan jellemeznéd magad? mint az időjárás
2013. január 18., péntek
Töredék a Deák Ferenc térről
Hömpölygő tömeg a Deák téren. Egymást lökve,nyomva,sürgetve, test a testnek adva indulathullámait. Bokáig gázolnak a hóban. Idegesek, késnek,csúszkálnak: Tél Pesten. A lépcsők nyákosak, a villamos késik és nincs fűtés.
Kis manó a szembeoldalon csodavilágot lát. Apu húzza a szánkót, minden hófehér, mintha puha vattapamacsokba öltözött volna a város. Nem is érti, miért olyan morcos a sok néni meg bácsi. Micsoda móka! Mindenki olyan viccesen néz ki. Piros pozsgás arcuk közepén, piros krumpliorral csupavíz hajkoronájuk alól ráncolják homlokukat.. Éthetetlen az egész!
Kis manó a szembeoldalon csodavilágot lát. Apu húzza a szánkót, minden hófehér, mintha puha vattapamacsokba öltözött volna a város. Nem is érti, miért olyan morcos a sok néni meg bácsi. Micsoda móka! Mindenki olyan viccesen néz ki. Piros pozsgás arcuk közepén, piros krumpliorral csupavíz hajkoronájuk alól ráncolják homlokukat.. Éthetetlen az egész!
2013. január 5., szombat
Játszótér
Mikor kicsi voltam... Sablonos kezdés. Aztán nem folytatódik olyan sablonosan, mert bár mindannyian így kezdjük "kicsiként" aztán "nagyok" leszünk. Ez a sztenderd, a sablon.Nos, én kicsi is maradtam. Mindennapi izgalmak. Persze, nem ide akartam kilyukadni! Tehát:
Mikor kicsi voltam, imádtam hintázni! Emlékszem, mennyit hisztiztem mikor anyu úgy határozott, ideje megtanulnom egyedül hajtani, ő nem lök többet. Valahol éreztem, ez már egy rossz dolog kezdete. Az első alkalom volt,mikor megtapasztaltam milyen ha senki nem segít. Magam kellett ráéreznem, hogyan hozhatom mozgásba a nyikorgó, láncon fűggő repülést. Micsoda kettősség! Láncra függeszteni a szabadságot... Tipikus ember-alkotta játék! És én imádtam! Lendítettem a lábamat és hátradőltem, aztán zuhanás és újra fönn, egészen picire húztam magam, lábak hátra test előre..
"Előre,hátra,előre,hátra.. Látod Vanduska?! Megy ez egyedül is!" Imaként kántáltam aztán: "előre,hátra,előre.." Micsoda bűvös varázslata ez az életnek.
Akkor, azon a láncon lógatott repülésen, szabadnak éreztem magam. Első alkalom volt,hogy nem lökött senki, én irányítottam.. Legalábbis ezt hittem. Angyal voltam,aki az ég felé tör. Persze a lánc nem tűnt el és igazán sohasem lettem szabad. Milyen angyal repül láncokkal a hátán?!
Hiába törtem egészen föl, minden újabb lendületvétel erejét vesztette, minden "fölfelé"-t egy "lefelé" követett. Fönt,lent,fönt,lent... Micsoda beteg szerelem volt ez, ami 5 évesen született köztem és a hinta között. A bizonytalanság, a zuhanás a félelem, hogy mi van ha kiesel a hintából.. És ki is estem. Nem akkor és ott, de kiestem. Lehorzsoltam az orromat, vérzett és csípett. Emlékszem, sírtam. Nagyon fájt. Kivetett magából, ő aki megtanított repülni és akit ennyira szerettem. Ledobot, véreztem és sírtam. Hazudott nekem. Repülni tanított, szárnyakat ámított a hátamra, de nem voltak szárnyak! Láncok voltak, s ledobtak ők is.
Sohatöbbet nem szabadott volna hintába ülnöm, hiszen annyira fájt. Mennyi szép mászóka és csúszda várt rám körös-körül, mennyi homokvár, amit soha nem építettem meg..!
Több mint egy évtized telt el azóta. Ha szomorú vagyok, ha teli van a lelkem, vagy ha túl üres.. Elsétálok a legközelebbi játszótérre és felvszem a "szárnyaimat"....
Sokan kinövik a hintákat. Magasak lesznek, leér a lábuk és nem tudnak többet repülni. Megutálják az egészet. Mint mondtam én nem sosem lettem "nagy", megragadtam a történet elejénél: "Mikor kicsi voltam....."
Mikor kicsi voltam, imádtam hintázni! Emlékszem, mennyit hisztiztem mikor anyu úgy határozott, ideje megtanulnom egyedül hajtani, ő nem lök többet. Valahol éreztem, ez már egy rossz dolog kezdete. Az első alkalom volt,mikor megtapasztaltam milyen ha senki nem segít. Magam kellett ráéreznem, hogyan hozhatom mozgásba a nyikorgó, láncon fűggő repülést. Micsoda kettősség! Láncra függeszteni a szabadságot... Tipikus ember-alkotta játék! És én imádtam! Lendítettem a lábamat és hátradőltem, aztán zuhanás és újra fönn, egészen picire húztam magam, lábak hátra test előre..
"Előre,hátra,előre,hátra.. Látod Vanduska?! Megy ez egyedül is!" Imaként kántáltam aztán: "előre,hátra,előre.." Micsoda bűvös varázslata ez az életnek.
Akkor, azon a láncon lógatott repülésen, szabadnak éreztem magam. Első alkalom volt,hogy nem lökött senki, én irányítottam.. Legalábbis ezt hittem. Angyal voltam,aki az ég felé tör. Persze a lánc nem tűnt el és igazán sohasem lettem szabad. Milyen angyal repül láncokkal a hátán?!
Hiába törtem egészen föl, minden újabb lendületvétel erejét vesztette, minden "fölfelé"-t egy "lefelé" követett. Fönt,lent,fönt,lent... Micsoda beteg szerelem volt ez, ami 5 évesen született köztem és a hinta között. A bizonytalanság, a zuhanás a félelem, hogy mi van ha kiesel a hintából.. És ki is estem. Nem akkor és ott, de kiestem. Lehorzsoltam az orromat, vérzett és csípett. Emlékszem, sírtam. Nagyon fájt. Kivetett magából, ő aki megtanított repülni és akit ennyira szerettem. Ledobot, véreztem és sírtam. Hazudott nekem. Repülni tanított, szárnyakat ámított a hátamra, de nem voltak szárnyak! Láncok voltak, s ledobtak ők is.
Sohatöbbet nem szabadott volna hintába ülnöm, hiszen annyira fájt. Mennyi szép mászóka és csúszda várt rám körös-körül, mennyi homokvár, amit soha nem építettem meg..!
Több mint egy évtized telt el azóta. Ha szomorú vagyok, ha teli van a lelkem, vagy ha túl üres.. Elsétálok a legközelebbi játszótérre és felvszem a "szárnyaimat"....
Sokan kinövik a hintákat. Magasak lesznek, leér a lábuk és nem tudnak többet repülni. Megutálják az egészet. Mint mondtam én nem sosem lettem "nagy", megragadtam a történet elejénél: "Mikor kicsi voltam....."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)