Gyönyörű vagy!

Ismét rendhagyó bejegyzéssel jelentkezem. Lassan már nem is számít rendhagyónak. Nem azért, mert mostanában nem születnek verseim vagy novelláim, csak a verseket most gyűjtögetem, mert december környékén ha összegyűlik annyi olvasható anyag, szeretnék kiadatni egy kötetet belőlük, ezért rejtegetem most az újonnan született kis karcolataimat. Novellát talán majd rakok fel a napokban, de nem ígérek semmit! Helyette megint picit "önfejlesztés" következik. Hiába, nem tudok elvonatkoztatni az életemben végbemenő eseményektől, ahogy senki sem. Elöljáróban felvázolnám, hogyan is viszonyulok én ehhez a szépség kérdéshez. Ha akadna olyan olvasóm, aki csak olvas, de nem ismer és nem látott még, elmondom mások szerint szép vagyok. Nem azért mondom mert akkora arcom van, vagy bármi. Nem vagyok egy csontkollekcíó, sem 178cm magas és nincs derékig érő dús szőke hajam sem, vagy bármi. Szőkének, ugyan szőke vagyok, de alig ütöm a 160cm-t, az alkatom pedig leginkább átlagos, sok munkával időnként vékonyabb. Ha kicsit odateszem magam, azért tudok olyan "tipikus széplány" lenni. Hányszor mondogattam: "Utálok szép lenni!", persze ez nem igaz. Akkor komolyan gondoltam, de szerintem mindenki szereti jól érezni magát a saját bőrében, kivétel nélkül. Amikor azt mondtam utálom ezt, azért volt, mert mérges voltam, amiért nem látnak túl ezen. Egyesek azért kezdeményeztek/akartak bevágódni nálam, mert megtetszettem és anélkül hogy megismertek volna, eldöntötték, nekik ennyi is elég. Másokat éppen ez rettentett el. Furcsán hangozhat, de két olyan fiúbarátom is van, akikkel több éves barátság után kisült, hogy tetszettünk egymásnak az elején, csak aztán én úgy vettem, hogy nem akarnak többet, miközben mindketten azért nem kezdeményeztek, mert, ahogyan mondták "Te olyan szép lány vagy, nem gondoltam,hogy lett volna esélyem.". Múlt időben írom, de ezek a mai napig így vannak és engem mérhetetlenül dühít ez a hozzáállás. Persze első blikkre a külsőségek támpontot adnak, hogy valahova besoroljuk az adott személyt, de később nem árt eldobni ezt a mankót, mert ha megmaradunk a kezdeti ítéletünknél elszalaszthatunk életre szóló barátságokat, lelki rokonságokat vagy szerelmeket is. Butaság! Kevés olyan ember van, sőt talán nincs is, aki mindig minden helyzetben elégedett lenne önmagával, akár kívül, akár belül. Én rengeteget küszködök a súlyommal, holott nincs rajtam felesleg, átlag vagyok. Reggelente gombóc fejem van, az amúgy is vastag ajkaim kétszer akkorák a szemeim meg incifincik, a hajam pedig... Haj.. Ugyan kérlek! Viszont akármikor is mesélem ezt, senki sem hiszi el. Sőt! Ha látnak is ilyenkor, semmi tragikusat nem vesznek észre, csak egy álmos,kócos lányt látnak. Az emberek hajlamosak mindent fölnagyítani és túldramatizálni, ha önmagukról van szó és mindig a másik szebb, karcsúbb stb. Nem! Elsősorban szeresd magadat! Az összes hibáddal együtt. Igenis ezek a hibák tesznek különlegessé. Én így barátkoztam meg magammal. Nem akartam tömeg lenni és észrevettem mi az ami megkülönböztet a "tipikus széptől", ami tulajdonképpen nem is létezik. A 178cm magas gyönyörű lányok is találnak magukban kivetnivalót, legtöbbször épp azt, amit mások gyönyörűnek látnak bennük. Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz,hogy magabiztos legyél! Az egyetlen titok, hogy szeresd és fogadd el magad úgy ahogy vagy. Törekedhetsz a szépségre, hogy legyél ápolt, ha jól esik sminkelj, csináld meg a hajadat, tégy meg minden tőled telhetőt azért hogy szépnek érezd magad, aztán élvezd! Hidd el, hogy gyönyörű vagy és sugározd ezt az emberek felé. Ha nem érzed úgy,hogy feszengsz egy ruhában, ha nem akarsz elbújni az emberek elől, hanem legszívesebben kiáltanál "Hahó! Itt vagyok, nézzetek, ez vagyok én!", akkor ez szavak nélkül fog ordítani rólad és az emberek észrevesznek, megszólítanak, rád mosolyognak, vagy viszonozzák a te nyílt, őszinte tekintetedet és lám máris szebb a napod! Ha minden reggel szánsz időt magadra és reggel a kócos püffedt fejednek a tükörbe azt tudod mondani "Gyönyörű vagy, gyönyörű vagyok!", akkor ez az érzés megszilárdul benned és meglátod, mikor elindulsz otthonról, immár "harci díszben" még könnyebb lesz azt mondanod "Gyönyörű vagyok!" Napról napra egyre könnyebb lesz elhinned ezt és egyre többen veszik majd észre a változást, valószínűleg új ismerőseid száma is gyarapodni fog. Tehát:
1. Elfogadom és szeretem önmagam, kívül-belül a hibáimmal együtt, mert ezek tesznek különlegessé!
2. Minden tőlem telhetőt megteszek,hogy ápolt legyek és jól érezzem magam a bőrömben!
3. Írj bátran listát a jó és rossz belső és külső tulajdonságaidról, aztán nézd meg mi az amit szeretsz és azt hangsúlyozd. Ezek után vedd sorra a negatívumokat és mindegyiket próbáld pozitívvá tenni, nézd meg hogyan lehetne előnyt kovácsolni belőle. Ilyenkor sokat segítenek az őszinte barátok, akiknek talán épp az az anyajegy tetszik az arcodon, amit te gyűlölsz. Az ő szemükön keresztül még könnyebben láthatod, milyen csodálatos is vagy valójában!
4. Légy nyitott, őszinte és barátságos! Nyugodtan kezdeményezz, ismerkedj, nyújts segítséget és ne légy zavarban. Néha egyetlen bátorító mosollyal máris sokat tettél! Sokan félnek még ennyit is adni, te ne légy ilyen! Minél jobban szereted önmagad, annál több szeretet lesz benned amit megoszthatsz!
5. Tégy különbséget vélemény és vélemény között. Ne vegyél mindent készpénznek és ne hagyd,hogy egy-két negatív kritika elbizonytalanítson! Válogasd meg, kinek a szavára adsz. Ők szólni fognak, amikor szükséged van rá és nem irigységből, hanem azért,hogy megvédjenek és segítsenek neked! Jól gondold át kik ezek az emberek, kikre hallgatsz! (Nekem első számú ilyen az anyukám, ő mindig megmondja őszintén, hogy mi jó és mi nem). Fontos,hogy ne sértődj meg ilyenkor, hiszen neked is jó, ha objektív visszajelzést kapsz és nem is csinálsz hülyét magadból ;)
... és végül:
Az egész egyetlen mondattal kezdődik minden reggel: "Gyönyörű vagyok!"
Inspiráló zene :)